Balogh Mihály: A magyar könyvtárostanárok egyesületi élete 1986-tól 2012-ig (Kis KTE könyvek, 6.), Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2012, ISBN 978-963-88046-3-1, 113 p.
A kötet lentebbről letölthető.
Előszó
Ez a könyv, annak tiszteletére jelenik, meg, hogy 15 éve önálló egyesületként megalakult a Könyvtárostanárok Egyesülete, mely a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Iskolai Könyvtári Szekciójaként működött 1986 óta.
Tagként számos emlékkép idéződik fel bennem: jó szakmai programok, kollégák, nagy beszélgetések, nyári akadémiák és vándorgyűlések témái és hangulatai… Balogh Mihály írása először szubjektív dolgokat vetett fel bennem, az első megdöbbenést: egy emberöltőnyi idő óta tartozom ehhez a hivatáshoz! Közel az önálló szekció alapításától vagyok tag is, majd később aktív tagként elnökségi tag, többféle tisztségben. Életem egy meghatározó szakaszát át meg átszövi a KTE története.
A könyvet elolvasva tudatosult igazán számomra az a folyamat, ami az iskolai könyvtárosságtól elvezetett a könyvtárostanárságig. Folyamatról írok, de ez csak most tűnik fel folyamatként, mintha egyik dolog természetesen következett volna a másikból az egyik ügy, kezdeményezés a másikból. Tanulságos volt „csak” a tényeket, a programokat, a témákat, a krónikát olvasni, benne a szereplők, alakítók nevével. A nevek nagy könyvtárostanári személyiségeket idéznek, akiket ismerhettem, akiktől tanulhattam, majd akikkel együtt dolgozhattam. Az ÜGY, A SZAKMA azért válhatott azzá, ami miatt ma így írhatom, mert voltak elkötelezett szakemberek, könyvtárostanárok, akik közösen, egy civil szervezet keretein belül, természetes partnereikkel és szövetségeseikkel áldozatosan tevékenykedtek ezért.
A napi rutinban, amikor mindig az éppen megoldandó problémákkal, feladatokkal küzdünk, néha meg kell állnunk, hogy meghatározzuk céljainkat és a célok eléréséhez szükséges teendőinket. A kötetet végigolvasva ismét bebizonyosodott számomra, hogy mindez nem elég. Kell hozzá még a múlt ismerete is. Két okból is: talán a tapasztalatok birtokában elkerülhetünk hibás döntéseket, de a másik ok sokkal fontosabb. Erőt nyerhetünk és biztatást: szakmai erőt, hiszen mennyi minden történt, mennyi dologgal foglalkoztunk és ezek mind vitték előre az olvasás és az iskolai könyvtár ügyét. Akkor ezt nem éreztem át, de így visszatekintve, látom. Fontos a dokumentálás, fontos az áttekintés, a számbavétel és az objektív tényeken túli személyes emlékezés is. Köszönöm Balogh Mihálynak, hogy ezt megtette, megírta – helyettünk, értünk, az egyesületért, a szakmáért! Köszönöm Dömsödy Andreának, aki fáradhatatlanul tett ennek a kötetnek a megjelenésért. Ők tudták mindazt, amit én csak sejtettem, de a könyvet kézbe véve, elolvasva bizonyossá vált:
„Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell!”
Váci Mihály
Budapest, 2012. október 22.
Szakmári Klára
a Könyvtárostanárok Egyesülete elnöke
Tartalomjegyzék
Előszó
1. Előzmények (1986 előtt)
2. A megalakulás
Az önálló szekció szervezésének (hó)napjai (1986)
Megalakul a szekció (1986. november 28.)
3. A szekciótól a szervezetig (1987-1991)
4. A szervezettől az egyesületig (1992-1996)
5. Az önállósodás
6. A Könyvtárostanárok Egyesülete az ezredfordulón (1997-2004)
7. Az Egyesület a 21. században (2005-2012)
Összefoglalásul
Ami a jubileumi emlékkönyvből kimaradt Huszonöt éves a Könyvtárostanárok Egyesülete
Mellékletek
Kronológia
Egyesületi vezetők
Tagok
Statisztika a tagság alakulásáról
Tagok 2012-ben
KTE által kitűntetett kollégák
Alapdokumentumok
Alapszabály 1997
Alapszabály 2006
A Könyvtárostanárok Egyesületének ügyrendje
A könyvtárostanári hivatás etikai alapelvei
Az Egyesület kiadványai
Egyesületi publikációk
Az egyesületről szóló írások
Az egyesület által szervezett programokkal kapcsolatos publikációk