A közösségi fejlesztés az élet számos területén egyre terjed. Jól használati az iskolai könyvtárakban is. Itt most nem általában adunk ötleteket megvalósításához, hanem kifejezetten az állományfejlesztés területére fókuszálunk.

Miért?

Az iskolai könyvtárban elsődleges és alaptevékenység a tanulás. A tanulásnak számos értelmezése és megközelítése jól támogatható a közösségi tervezés kereteiben.

• Társas tanulás
  • A közösségi vagyis a használókkal való közös tervezés egy olyan társas tevékenység, amiben a tervezés során a különböző csoportok és egyének egymástól tanulnak.
• Problémaalapú tanulás
  • Adott a feladat, a megoldandó probléma. Pl.: Jól kell elkölteni a rendelkezésre álló beszerzési keretet. Csökkenteni kell az állományt, mert nem fér el. Vonzóbbá, élőbbé kell tenni a gyűjteményt.
  • A probléma egy valós könyvtár esetén nemcsak életszerű, hanem valós. A tanulók is látjuk belefektettet energiájuk, tudásuk hasznát.
• Projektalapú tanulás
  • Amennyiben a közösség nemcsak véleményével, szavazatával vehet részt a tervezésben, a tevékenység nemcsak a könyvtárostanár, hanem a tanulók számára is lehet projekt.
  • Lehet egyes elemeiben alkalmazni. Pl.: minden csoportnak saját projektje egy adott műért kampányolni.
  • Az egész közösségi tervezés is lehet egy csoport projektje, akik az egészet kitalálják, tervezik, lebonyolítják.

A közösségi tervezés lényege a közösség tagjainak bevonása, ami siker esetén bevonódással jár, aminek következménye a motiváció. A motiváció pedig pozitívan hat a tanulási eredményességre. A tanulási eredményességre szintén pozitívan hat a tanulói jóllét, annak érzése. A jólléthez pedig hozzájárul, hogyha érzi valaki, hogy az ő véleménye, munkája is számít.

A könyvtári közösségi tervezés hatékony és hatásos az alábbi területeken:

• növeli az egyének olvasási és könyvtári elköteleződését,
• javulhat az egész iskola olvasási kultúrája,
• elmozdíthatja a könyvtár iskolai szerepét.

Ennek okai:

• döntési/felelős helyzetbe hozza a tanulókat,
• szeretjük, ha kíváncsiak a véleményükre és annak még következménye is lehet,
• a tanulókat gyakran akarjuk látni a könyvtárban, akkor őket érdeklő könyveknek is kell ott lenniük,
• amiért tettünk, annak sorsa a későbbiekben is érdekel.

Mikor?

A közösségi tervezés egy iskolában két fő célt szolgálhat. Egyrészt valamely szolgáltatás, jelen esetben a könyvtári állomány fejlesztését és ezáltal használatának közösségnek hasznosabb alakítását. Másrészt pedagógiai célokat. Ez utóbbi érdekében módszerként is használható. Vagyis a közösségi tervezés lehet egy eseti probléma megoldása. Pl.: Most van pénz, mit vegyünk? De tantervbe, könyvtárpedagógiai programba, éves munkatervbe is építhető. Pl.:

• matematika/informatika tantárgy x. évfolyamán egy állományelemző projekt. Ehhez minden évben az iskolai könyvtár más résztémát, részcélt jelöl ki. Pl.: egy ETO főosztályt.
• művészeti tárgyból minden x. évfolyamon egy plakát vagy videós kampánnyal meg kell menteni a kölcsönzési statisztika miatt selejtezésre szánt művek közül valamennyit azzal, hogy az érdeklődést fel kell kelteni iránta.
• minden tanévben egy-két munkaközösség részt vesz a saját területének megfelelő állományegység leltározásában. 

Kiket vonjunk be?

A közösségi tervezés lényege, hogy a könyvtárhasználók közösségét vonjuk be. Egy iskolai könyvtár használói köre a következő csoportokból áll, őket nevezhetjük közösségünknek:

• tanulók,
• pedagógusok,
• más iskolai dolgozók,
• intézményvezetők,
• szülők.

Dönthetünk az egyének közvetlen bevonása mellett/helyett az egyes csoportok szervezeteinek (DÖK, SZMK) bevonása mellett is.

A közösség a használat szempontjából három nagy csoportra osztható, melyet a közösségi tervezés során tudatosan kell kezelni:

• az iskolai könyvtár használói
  • rendszeres, önálló, motivált használók
  • kényszerből használók
• potenciális használók
• közvetett használók (szülők)

Az állományfejlesztéssel kapcsolatos döntések mely részébe?

• beszerzés
• selejtezés

Ötletek

Állományelemzéshez

Az állományfejlesztésnek állományismereten, állományelemzésen kell alapulnia. Ez természetesen vonatkozik a könyvtárostanárra, de ha a feladatot nem egyedül végzi, akkor az abban résztvevők mindegyikére. Ez kétféleképpen történhet:

• az iskolai könyvtáros biztosítja az információkat,
• az állományelemzésbe is bevonja a közösséget.

Amit el kell végezni, amibe bevonható a közösség:

• a releváns kérdések feltétele,
  •  
• a kérdések megválaszolásához szükséges adatok összegyűjtése
  • pl.: nyilvántartások lekérdezése, kérdőívezés, fókuszcsoportos interjú, megfigyelés,
• az adatok elemzése, értelmezése.

Ötletek:

• Már meglévő állomány elemzése katalógushasználattal
  • A bevonódó csoport katalógushasználata fejleszthető ezen keresztül.
  • Különböző lekérdezések, listák összeállítása. Pl.: szűkítés kiadóra, kiadási évre
• Kölcsönzési statisztika előállítása, elemzése
  • Kerete lehet a matematikaóra is.
  • Épülhet a saját iskolai könyvtárunk kölcsönzési adataira.
  • Beszerzés tervezésénél viszont bevonható pl. a települési könyvtár kölcsönzési statisztikája.
• Összehasonlító elemzések
  • eladási statisztikával
  • könyves közösségi oldalak népszerűségi pontszámával,
  • könyves közösségi oldalak kommentjeinek elemzése, érvek és ellenérvek gyűjtése.
• Véleménypolc
  • Egy polcot, könyvkocsit két részre osztani: Pl.: Szeretném - Ne szeretném; Maradjon - menjen
  • A könyvtárba belépők egyet áttehetnek a másik térfélre, ha úgy látják jónak.
  • Selejtezés esetén ezt a saját állománnyal.
  • Vásárlás tervezésénél könyvtárközi kölcsönzéssel biztosított könyvekkel. Olvasnám, ha lenne - Nem olvasnám

Véleménybegyűjtéshez

A használók, potenciális használók véleményének megismerése az állományfejlesztésen belül is több területre fókuszálhat:

• műfajokra, kategóriákra (pl.: első olvasós, ismeretterjesztő, kamasz témák),
• szerzőkre,
• címlistára, konkrét művekre.

Ötletek:

• kívánságláda,
• kérdőív,
  • papír-ceruza,
  • hagyományos online kérdőív
  • bármilyen online szavazó alkalmazás (Mentimeter, Straw Poll…)
• "Szavazz gombostűvel" egy faliújságon,
• likebajnokság egy közösségi médiafelületen,
• fókuszcsoportos interjú,
• szavazás
  • egyéni szavazójoggal,
  • csoportok pl.: osztályok szavazati jogával. Ebben az esetben ezt egy csoportos megbeszélés, vita előzi meg, ami a témával való foglalkozást jelenti.

Kampányoláshoz

A kampány lényege, hogy az iskolai könyvtár, az olavsás, a könyvek téma legyen a közösségben. Emellett a felelős döntést segíti, ha azt információval támogatjuk:

• általában a potenciális művekről, ha konkrét címlistáról kell dönteni,
• a közösség tagjainak véleményéről. Például mit gondol egy alsó tagozatos, egy szűlő, egy magyartanár, az iskolapszichológus.

A kampány megszervezési is lehet egy tanulói projekt, de a könyvtárostanár is szervezhet programokat. Például:

• Élő könyvtár: Diákok érvelhetnek könyveket megszemélyesítve, hogy miért éppen ők kellenek a könyvtárba.
• Kollégák, diákok, szülők olvasnának fel részletet az ajánlott könyvből és a gyerekek választhatnak melyiket olvasnák szívesen tovább.
• A helyi közkönyvtárat bevonni foglalkozás, könyvajánló megszervezésébe.
• “Rapid randi” 7 perc is elég - Minden könyv mellett egy diák/kolléga, aki már olvasta, mellé le lehet ülni ismerkedni.
• XY tanár úr/tanárnő ajánlásával
• “Mennyit ér neked? “ A javasolt könyv mellett kampányolva közösségi felajánlásokat lehet tenni. (felolvasok, egy hét viráglocsolás, korrepetálás, rajz a faliújságra…) A legtöbb felajánlás is egyféle döntés, amit a döntés után “beválthatunk” :-) 
• Booktrailer.
• Plakátkampány.

Döntéshez

A közösség nemcsak szervezéssel és véleményével vehet részt a közösségi tervezésben, hanem a döntési jogkör is átruházható előre meghatározott szabályok mellett. Különösen, ha a beszerzés lehetősége nem bárminek a beszerzéséről szól, hanem egy a könyvtárostanár által előzetesen szűrt listáról. Ebben az esetben csak a gyűjtőköri szabályzatnak megfelelő döntés születhet.

• Az osztály könyve: Osztályonként vagy kiemelt osztályok döntési jogkört is kaphatnak. Egy könyvről ők dönthetnek.
  • Az általuk választott könyvbe bekerülhet az osztály "neve". Az első hónapban lehet kölcsönzési előjoguk.
  • Örökbe is fogadhatják.
• Sorsolás: Ha a használók segítségével sikerült már szűkíteni a listát, de még mindig nem fér a beszerzési keretbe, akkor a szűkített listáról vagy annak egy részéről sorsolással is lehet dönteni. De ez is legyen nyilvános esemény, program.
• A sok szavazatot kapott, de be nem szerzett könyvek listája is külön nyilvánosságra hozható, de minimum deziderátaként elteendő egy következő lehetőségig.

Felhasznált irodalom

Getting Students Involved in Your School Library. Accessit Library, é.n., URL: https://accessitlibrary.com/project/how-to-encourage-student-involvemen… Utolsó letöltés: 2023.02.19.

Hamilton, Buffy J.: Creating Conversations for Learning: School Libraries as Sites of Participatory Culture. In: School Library Monthly,  2011. 27. évf. 8. sz., 41–43. p.

Willis, Jill - Hughes, Hilary - Bland, Derek: Students Reimagining School Libraries as Spaces of Learning and Wellbeing. In: Franz, Jill, és mtsai., (szerk.): School Spaces for Student Wellbeing and Learning: Insights from Research and Practice. Singapore, Springer, 2019, 121-137. p., https://doi.org/10.1007/978-981-13-6092-3.

Összeállította: Dömsödy Andrea