Online látogatás egy nagy múltú fővárosi iskolai könyvtárba.

A Veres Pálné Gimnáziumnak alapítása óta, vagyis 1869 óta van könyvtára. Az iskolai könyvtár 2012-ben felvette Ugrin Gáborné nevét, aki egykor könyvtárostanára volt. A ma már 152 éves iskolai könyvtárat viszont rajta kívül sok más neves szakember gondozta. Többek között a kezdeti időkben pedagógusok: Schmidt Mária, Thott Rezső, Laczkó Géza. Majd később már szakképzett könyvtárostanárok emelték a könyvtárpedagógiai munka színvonalát iskolán belül és kívül: Kamarás Istvánné, Ugrin Gáborné, Gráberné Bősze Klára, Hock Zsuzsanna. De a használó diákok között is találhatunk ismert szakmabelieket, többek között: Celler Zsuzsanna, Károlyi Ágnes, Balogh Ferencné és Ugrin Gáborné.

E könyvtár falai között született meg az elhatározás, hogy az MKE részeként megalakuljon a mai KTE elődje az Iskolai Könyvtárosok Szekciója.

A könyvtár állománya jelenleg 30 ezer dokumentum. Erre és az online forrásokra építve zajlik az információs igények kiszolgálása és a könyvtárpedagógiai munka.

A program alatt folyamatos élő kommunikációt biztosítunk. Lehet kérdezni és válaszolni írásan és szóban.

Akik az iskolát és könyvtárát bemutatják:

• Korompay Bálint igazgató

• Cserlakiné Hagymássy Krisztina könyvtárostanár

• Murányi Adrienn könyvtárostanár

• Gráberné Bősze Klára ny. könyvtárostanár, iskolatörténész, bibliográfus

Időpont: 2021. július 7. 14.00-15.00

Jelentkezés:

• jelentkezni közvetlenül itt kell (nem a központi jelentkezési lapon): https://portal.ktep.hu/MKEvandgy2021kvt_jel
• jelentkezési határidő: 2021.július 7. 13.00

Bővebb információk a könyvtárról:

• A könyvtár az iskola honlapján: http://vpg.hu/?q=konyvtar-bemutatasa
• A könyvtárról szóló írások a PAD adatbázisban.

A Közelítés közvetítéssorozat korábbi részei videócsatornánkon érhetők el: https://www.youtube.com/watch?v=PNIitDNrLes&list=PLfuD2X8yRJgku89GxSh1VwEhf_HU0WeFC

A látogatás közben bemutatott prezentáció online vetíthetően

 A látogatásközben bemutatott prezentáció pdf-ben

Miként kapcsolódhat a családtörténet egy tanórához? 
Mi lehet a könyvtár(os) szerepe a helytörténet és a családtörténet megismertetésében? 
Milyen források segíthetik ezt a munkát?
Szélmalomharc vagy szakmai evidencia, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkoznunk kell?

A Szombathelyi Elsők címet viselő helytörténeti foglalkozás 2010-ben debütált. A több témát felölelő, kezdetben középiskolásoknak készült előadás napjainkban már általános iskolásoknak és felnőtteknek is szól. A „kor vívmányait” beépítve interaktív elemekkel bővült, majd egy mesterpedagógiai program keretében az egyes tematikák külön is kidolgozásra kerültek. Három éve, a könyvtári éjszaka keretében vetélkedő lett belőle, majd kvíz és activity, 2020-ban pedig elektronikus tananyagként vált mindenki számára online elérhetővé. Előadásomban azt mutatom be, hogyan változott az elmúlt tíz évben az előadás struktúrája az új elvárásoknak megfelelően, hogyan lett újra és újra trendibb, a célközönséget könnyebben megszólító.

A helyismereti gyűjtemények, adott földrajzi egységek, települések mentén gyűjtik a magyar és a magyarországi nemzetiségek kulturális örökségi elemeit.
Az ilyen típusú gyűjtemények az egyediségük kapcsán kiemelt figyelmet kapnak a hazai közgyűjteményi és közművelődési digitalizációban. A digitális helyismereti gyűjtemények online elérhetővé válásával a szakemberek egyik újabb feladata, hogy - Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájával (DOS) összhangban - feltérképezzék az oktatáshoz való kapcsolódási lehetőségeket.

Az iskolai könyvtár története, mint kor - és helytörténeti dokumentum
Szakmári Klára, ny.könyvtárostanár

Gondolatok, kérdések és válaszok (?) egy 2021-ben megjelent iskolai könyvtártörténeti kötet kapcsán: https://mek.oszk.hu/21600/21669/
Miért és hogyan íródhat meg egy iskolai könyvtár története, és milyen érdekességekre lelhetünk? Ebben az esetben is igaz: nem elég gyűjteni a dokumentumokat, információkat, mert megfelelő feltárás, válogatás  és szolgáltatás nélkül "csak" egy szekrény káoszt láthatunk! Milyen összefüggéseket fedezhetünk fel az iskola története és könyvtárának története között? Milyen hatása van/lehet a jogi szabályozásnak? Miken múlhat  egy iskolai könyvtár pezsgő élete? Milyen információkkal szolgálhat egy iskolatörténeti gyűjtemény? Miért lehetnek fontosak a mikrotörténelmek?

A műhely során egy konkrét helyismereti projektötletből kiindulva homogén majd heterogén csoportokban közösen gondolkodunk arról, hogy hogyan lehet a diákok, a tanulás érdekében a könyvtári és az iskolai szempontokat, lehetőségeket összhangba hozni.